Épületenergetika és besorolás

A lakásállomány energetikai minősége

Energetikai tanúsítvány átlagok a lakásállományban
Osztály Megnevezés
A+ Fokozottan energiatakarékos
A Energiatakarékos
B Követelménynél jobb
C Követelménynek megfelelő
D Követelményt megközelítő
E Átlagosnál jobb
F Átlagos
G Átlagost megközelítő
H Gyenge
I Rossz

A fenti grafikon a tanúsítványok átlagos besorolását abrázolja. Az "A" és "B" kategória kiugrását az újépítésű vagy a közelmúltban készült használt lakások adják. A statisztika nem bontja szét a panelokat a hagyományos építési technológiáktól, de általánosan igaz, hogy a magyar panellakások nem rosszabbak, mint a lakásállomány többi része. Épületenergetikai minőségüket több kedvező tényező javítja, például hogy a távfűtéses renszerek nagyobb mennyiségben, nagyobb hatásfokkal képesek előállítani a hőenergiát, mintha azt lakóegységenként tennénk, valamint egy épületben lényegesen több lakás van, mint egyéb építési módok esetében, és így az egy lakásra jutó lehűlő felület kisebb, ugyanannyi négyzetméter kevesebb energiával fűthető. A leggyakoribb besorolások az "E" és "F". A "C" vagy annál jobb tanúsítvány kategóriát általában az energetikai felújításon (pl. panelprogram) már átesett lakóegységek érik el.

Iparosított építésmódú lakások

Magyarországon a 4 millió lakás körülbelül 20 %-a készült iparosított technológiával. Az 508 ezer panellakás mellett további 270 ezer egyéb beton -  csúszó és kúszózsalus, alagútzsalus, blokk- és öntöttfalas – szerkezetű épült. A nagy lakásépítési programoknak köszönhetően ma közel 1,9 millió ember él lakótelep jellegű lakóövezetben. A lakótelepi épületek energetikai minősége változatos, a mai követelményekhez képest elavult, azonban a többi építési módhoz viszonyítva nem feltétlenül rosszabb.

Épületkorszerűsítési pályázatok

A panelprogram (iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása) a közelmúlt legnagyobb lakóépület-rehabilitációs programja. A program során olyan fejlesztéseket támogattak, amelyek hatékonyabbá tették a panelházak energiagazdálkodását. 2002, 2006, 2008, és 2009-ben került sor a pályázat kiírására, amelynek keretében az érintett lakásállomány egyharmadát korszerűsítették, amely érintette az épülethomlokzatok, tetők, pincék hőszigetelését, nyílászárók cseréjét, gépészeti, fűtési rendszerek felújítását. A pályázatok már kifutottak, helyettük sajnos nincs kifejezetten vasbeton technológiájú épületekre kiírt támogatás, a lakóközösségnek a KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) keretében lehet energiahatékonyság-növelő korszerűsítésekre pályázni.

Panelszerkezetek és lehetséges fejlesztéseik

Falak: a panelházak külső falazata általában egyforma: a 15 cm-es teherhordó vasbeton falra függesztett 7 cm vastag beton burkoló panelek, köztük 5-7 cm polisztirol hőszigetelés. Az utólagos szigetelések általában 8 cm vastagságban készülnek szintén polisztirolból, amit a külső panelre rögzítenek-ragasztanak, majd bevakolnak.

Födém: a zárófödém 15 cm-es vasbeton lemezzel kezdődik a lakás fölött, erre kerül 5-10 cm hőszigetelés, majd egy kb. 30 cm-es légréteg következik, a légréteget egy újabb vasbeton födém zárja, ezen fekszik a bitumenes csapadékvíz elleni szigetelés. Utólagos hővédelmük bonyolultabb, ugyanis a vízszigetelést újra el kell készíteni legfelső rétegként.

Nyílászárók: általában ún. egyesített szárnyú fa nyílászárók, ami tulajdonképpen a kapcsolt gerébtokos ablak továbbfejlesztése, a két szárny összeépítésével. Ezek az ablakok a mai követelményekhez képest elavultak, jelentős a hőveszteségük, és légzáróságuk is gyenge. Cseréjük mindenképp javasolt, és érdemes ezt a homlokzati hőszigeteléssel kombinálni, így elkerülhető a penészesedés. Mikor fordulhat elő penészedés? Ha egy falszerkezet felületi hőmérséklete túl alacsony és a szoba páratartalma túl magas, a nedvesség lekondenzálódik, és pár nap alatt elterjednek benne a gombák. Ha bármelyik tényezőt megszüntetjük, nem lesz penészedés: pl.: hőszigetelt épületben a falfelület nem tud lehűlni annyira, hogy lecsapódjon a pára, rossz légzárású ablakok mellett pedig nem tud olyan magas páratartalom kialakulni, ami lecsapódna a falon, függetlenül annak hőmérsékletétől. Mikor nincs tehát penész? Rosszul hőszigetelő falak – rossz légzárású ablakok kombinációjakor, vagy: jól záró ablakok – jól szigetelt falak esetén.

Fűtés: a fűtési rendszerek minden esetben központi rendszerek, a nagy lakótelepek közelébe általában távfűtőművet telepítettek, ahol erre nem került sor, ott házközponti hőtermelő berendezés van. A radiátorok bekötésének fejletlenebb módja az egycsöves rendszer, amikor a hőleadók egymás után sorba vannak kötve, így ezek elzárása és szabályozása nem lehetséges. A fejlett megoldás a kétcsöves rendszer, aminek az előnye, hogy a fűtőtestek kizárhatók, vagy termosztatikus szelepekkel szabályozhatók. A központi fűtések fejlesztése általában a vezérlés - szabályzás javítását célozza. A tanúsítványban minden esetben van egy értékelő rész, amiben a tanúsító leírja, hogy milyen rendszer-átalakításokat javasol a pontosabb hőigény - teljesítmény illesztés érdekében.

Költségmegosztó – egyedi mérős rendszer

futes, radiátor hőmérséklet

A költségmegosztásra szolgáló egyedi mérős rendszerek az utóbbi években igen elterjedtté váltak a fűtési rendszert érintő felújításoknál. A működési elvükre utal a nevük is, az épület fűtési költségeit nem légköbméter alapján osztják szét az egyes lakások között, hanem az egész épülethez viszonyított százalékos hőfogyasztásuk alapján, amit a radiátorra szerelt egyedi mérő mér. A teljes ház fűtési fogyasztását egy helyen mérik, a hőközpontban, az épületnek mindig a hitelesített mérőóra alapján kell fizetnie, mivel a radiátorok egyedi mérői csak közelítő értékeket mutatnak. A rendszerrel kapcsolatban sok kérdés merül fel, például, hogy bizonyos lakások nagyobb lehűlő felülete (például legfelső szinten a tető) nagyobb fűtési fogyasztást is okoz, ami a mérők miatt immár a fűtési számlában is jelentkezik. Szerencsére új kormányrendelet (104/2011. (VI. 29.)) szabályozza a költségmegosztók használatát, ami kompenzálja az előnytelenebb lakásokat, a költség 30-50 %-át a légköbméter alapján kell szétosztani, és az egyes lakások fajlagos fűtési különbsége nem lehet nagyobb 2,5-szeresnél. Azonban az a kellemetlen helyzet továbbra is előállhat, hogy a szomszédos lakások teljesen kizárják a fűtést - spórolásból vagy mert épp nem lakja őket senki - és ilyenkor ez a lakás „elszívja” tőlünk a meleget. Ahhoz hogy nálunk megmaradjon a 20 fokos belső hőmérséklet, feljebb kell tekerni a radiátort. Eközben a fűtetlen szomszédban beáll egy stabil 15 fok körüli belső hőmérséklet, ennek a hőmérsékletnek a szinten tartását a körülvevő lakások fedezik.
Természetesen a hátrányai mellett előnyei is vannak a rendszernek. A távfűtéses lakások általában túlfűtöttek, amit szabályozás híján szellőztetéssel kénytelen hűteni a lakó, ez hatalmas energiapazarlás, amit nem érzékelünk, hiszen a fűtési számlánk teljesen független a használati szokásoktól. Csak az egyedi mérők és hőmérséklet-szabályzós radiátorszelepek felszerelésével 10-20 %-os azonnali megtakarítást ér el az épület. A lakások fűtési hődíja is ennyivel csökken átlagosan, viszont a fent tárgyalt okok miatt lesz olyan, aki többet fog fizetni, és lesz, aki jóval kevesebbet. Az egyedi mérők kiépítése összességében javasolt beruházás, hiszen az energia fogyasztás csökkenni fog, az energetikai besorolási skálán elért osztályt azonban nem változtatja.

lakások energia osztály eltérése

Eltérés két ugyanolyan lakás energiaosztálya között

Az energetikai osztályba sorolás sok szempont alapján történik, a legfontosabb ezek közül a lehűlő felületek kiterjedése és jellege. A legfelső szinten lévő lakások sokkal több hőt veszítenek, mint az alattuk lévők, mivel a zárófödém felülete a homlokzati fal többszöröse is lehet. A „hagyományos” távhő szolgáltatás díjalapja a légköbméter, így az ugyanakkora lakások fűtése ugyanannyiba kerül, függetlenül a tényleges hőveszteségétől. Az energia-osztályba sorolás nem a rezsiköltség, hanem a tényleges számított hőveszteség alapján történik, így adódhat, hogy ugyanakkora, de eltérő szinten lévő lakások energiaosztálya eltérő lesz.

A magyar épületenergetikai szabályozásról

Az itthoni épületenergetikai szabályozás európai viszonylatban nem mondható szigorúnak. A "C" kategória jelenti a követelményeknek megfelelő szintet. Ha új épületet építünk legalább ezt kell teljesítenie az energetikai minőségnek. A lenti táblázat mutatja az energiatanúsítvány besorolási lépcsőit. A besololás alapja egy százalékos érték, amely a "C" kategóriához van rögzítve. Tulajdonképpen a besorolás a "C - követelményeknek megfelelő" kategóriától mért százalékos eltérés.

Energetikai tanúsítvány átlagok a lakásállományban

A grafikon görbéjéből láthatjuk, hogy bizonyos kategórák között kisebb a különbség, a rosszabb kategóriáknál nagyobb, ez gyakorlati szempontból annyit jelent hogy egy "B" és egy "C" kategóriájú ingatlan között csak kis különbség van energetikai szempontból, míg egy "G" és "H" kategóriájú között sokkal jelentősebb.

Az energetikai besorolás

Nézzünk meg alaposabban, mit jelent a fenti energia skála! Ha lakásunk F kategóriát teljesít, akkor leolvashatjuk, hogy a várható energiafelhasználása 51-90 %-kal lesz több, mint a "C" kategóriába eső. Tehát a különbség például fosszilis fűtőanyag fogyasztásból - ami nálunk leginkább földgáz - közel kétszeres lehet.

Az alábbi táblázatot megtekintve kicsit más szemszögből világíthatjuk meg a kérdést: ha jelenlegi lakásunk "F - átlagos" besorolású, és cserélni, vagy feljavítani szeretnénk valamilyen más besorolásúra, akkor az alábbi energiafogyasztási eltérések várhatóak.

Besorolás A+ A B C D E F G H
Energia-fogyasztás -71% -61% -50% -47% -37% -21% 0% +32% +79%

A távfűtéses lakások helyzete ettől eltérő, ugyanis a fűtési díj megállapítása a fűtött légtérfogat és az egész fűtött lakóblokk felhasználása alapján történik. Ez általánosan azt jelenti, hogy a távhő szolgáltató a szolgáltatott hőmennyiség alapján kiszámolja az egész épület egy légköbméterére jutó átlagos felhasználást és ez alapján megállapítja a hődíjat. A lakás energia-besorolása azonban nem a térfogat alapján, hanem a határoló szerkezetek (falak, ablakok, födémek) mérete és jellege alapján történik; ebből következően a besorolás nem feltétlenül ad egyértelmű előrejelzést a rezsiköltség alakulására.

Milyen energetikai szempontok alapján válasszunk lakást?

Ha praktikus tanácsot szeretnénk adni a vásárlás előtt állóknak, akkor azt mondanánk, hogy a korszerűsítésen átesett (homlokzat-szigetelt, termosztatikus radiátorszelepekkel és strangszabályzóval ellátott) épületek egyértelműbben jobb választások energetikai szempontból. Az egyedi mérővel nem rendelkező távfűtött lakások jobb/rosszabb energetikai besorolása nem feltétlenül tükrözi a több/kevesebb üzemeltetési költséget.

Standard fogyasztó

Még egy elvet fontosnak tartunk megismertetni az érdeklődőkkel az energiatanúsítással kapcsolatban. Az értékelt ingatlanok csak akkor hasonlíthatók össze egymással, ha valamilyen általános objektív mércét állítunk fel. Erre került bevezetésre a standard fogyasztó elv, ami légyegében egy átlagos lakót feltételez minden tanúsítandó lakásba, aki épp 20 Celsius fokos belső hőmérsékletet tart, adott gyakorisággal szellőztet, és adott mennyiségű melegvizet használ. Azért fontos ez, mert például egy lakásban, ahol nem lakik senki, gyakorlatilag nincs fogyasztás, míg egy másikban, ahol nagycsalád lakik, a felhasznált energia lényegesen meghaladja az átlagot. Mivel a rezsiköltségek a használati módtól függnek, így nem képezhetik a besorolás és összehasonlítás alapját.

Épületek energetikai auditálása

Az energetikai auditálás során - mint amilyen például egy beruházás-előkészítő energetikai vizsgálat - részletesebben vesszük figyelembe az adott épület egyedi adottságait, és azt a fogyasztókkal együtt vizsgáljuk meg. Az auditálás egy részletesebb vizsgálat, amely olyan jellemzőket is figyelembe vesz, amelyet a tanúsítás során elhanyagolunk, vagy szándékosan nem veszünk figyelembe az összehasonlíthatóság elvének megőrzése érdekében. Ha egész épület felújítására pályázik a lakóközösség, a támogatás megítélésének fontos alapját képzi az auditálás.

Fogyasztói szokások és energia-megtakarítás

Ha kevesebbet és hatékonyabban fűtünk, akkor kisebbek lesznek a számláink. Az energia-megtakarítási tippjeink nagyrészt erre az elvre épülnek, javasoljuk őket átnézésre, a tanúsítványban ugyanis ezekre általában nincs lehetőségünk kitérni! Jelentéktelennek tűnő rossz szokásainkkal akár ezreket is veszíthetünk havonta. Panellakások esetében az energia-megtakarítási lehetőségek sajnos igen korlátozottak, mert általában a fűtött térfogat alapján történik a hődíj megállapítása, és az teljesen független a használat jellegétől. Ugyanannyit fizet a lakó, ha elzárja a radiátorokat és fagyoskodik, és akkor is, ha egész télen pólóban élvezi a túlfűtött lakás nyárias klímáját. A fenti tippeket sajnos nagyrészt csak azok a fogyasztók tudják hasznosítani, akiknél már valamilyen egyedi mérős elszámolás van.

Itt alapvető épületenergetikai kérdésekről olvashat.

Tel.: 20-374-5458
paragrafuskapcsolatár, árakenergia tanúsítvány, energetika